Azt hiszem már kétszer írtam ilyet, de most újra megteszem, mert tényleg nagyon komolyan gondolom a dolgot.
Van olyan család, aki örökbe fogadna engem és a lurkómat? Igaz nincs munkahelyem, de azért sincs esélyem rá, mert a gyerekemet nem tudom kire bízni. Se munkahelyem, se szerető és megértő családom nincs (Danin kívül). Idegrendszerem ezért aztán teljesen a béka feneke alatt van. Ha lenne egy támogató és segítő mellettem kijutnék a kátyúból. De most sírógörcsöm van megint egy hete a kilátástalanságtól és a szeretetéhségtől. Nagyon egyedül és magányosan érzem magamat.
Drága Duma! Örökbe fogadni nem tudlak, de egy nagy virtuális ölelést küldök Neked! És felajánlom a vállamat is, ha szeretnéd, a martonnicakukacgmailpontcom-ra írj. Addig is nagy levegő, kitartás! Puszi
VálaszTörlésDrága Orange annyira jó lenne, ha közelemben laknál, minden gondod megoldódna, mert lenne segítőd és itt mifelénk munkahely is van. Örökbefogadni nem tudnálak, segíteni igen. Talán az édesanyád, ha ezt elmondanád neki, talán tudna segíteni. Ne feledd, borúra derű jön, ha már a gödör fenekén érzed magad, mindig akkor nyújtja le valaki a kezét, hogy ki húzzon onnan. Nincs olyan rossz helyzet. amiből nincs kiút. Szedd össze magad és vegyél egy nagy levegőt, próbálj csak vidám dolgokat nézni és akkor talán, ha másképpen látod a dolgokat, könnyebb lesz a változtatás. Tudom ezek csak puszta szavak, de szívből kívánom, hogy megértő társra találj, és az édesanyád segítsen, és végre munkát találj. Semmi nem tart örökké, ezt ne feledd! Szeretettel Ibolya
VálaszTörlés