2012. november 24., szombat

2012-11-24

Sziasztok!!!!!!!!!!!!!!!! Úristen, hányszor leültem, hogy írjak valamit. Aztán nem lett belőle semmi. Rosszat nem akartam, jó meg nem igazán történt.

Dani köszönöm jól van, negyedéves értékelés alapján azt kell mondjam, hogy jó négyes mindenből. Csak az a fránya külalak, és íráskép. Csúnya. És ez még a finomabb érzékeltetés. Tulajdonképpen iszonyatosan ronda na..... Ocsmány, szörnyű, borzasztó, stb... De.... Mindenből nem lehet szuper igaz? Állandóan gyakoroltatok vele, szegénykém hogy utálja. De muszáj, hát nem hobbiból csináltatom vele. Egyébként nem volt még idáig beteg szerencsére. És imádom őt minden porcikámmal. 

Voltunk Levente Péteren. Jaj, hogy az a pasi!!!... Istenem!!!...... Olyan pozitív kisugárzása van, hogy azt szavakkal nem lehet leírni. Mindenkihez volt egy kedves szava, és bárki megérinthette. Jöttünk hazafelé ismerős anyukával, és tele volt a szívünk azzal a pozitív energiával, amit átadott nekünk. Még mindig varázslatosan tud hatni a gyerekekre. Annyira le tudja kötni őket, és még a legfélénkebb gyerekből is elő tudta hozni azt, hogy belemenjen a játékba. Csodálatos ember, előadóművész. 

Volt sulibuli. Na, persze, hogy ott voltam a büfében. Mert ugye az egész osztályból mindössze hárman jelentkeztünk. Mint, ha belőlünk állna az egész osztály. Na, de túléltem azt a két órát, amit ott kellett lennem. Dani is jól érezte magát, aztán fél 7-kor mondtam, hogy jó, ennyi volt, iránysurány. Vagyis mehetünk hazafelé, nekem fél 3-tól elég volt. 

Készülünk lassan karácsonyra. Adventi vásárra már gyártottunk eladnivalót. Hétfőn készítjük a falu fájára a díszeket. Aztán hétvégén nagy mézeskalács sütés, szintén a vásárra. Dani nagyon fogja élvezni, imád kuktáskodni. Majd ő fog segíteni a figurák kiszúrásában. Díszíteni úgyis pár nappal később fogjuk a többi lurkóval együtt.
 
És persze változott a Jézuskás lista Daninál. Most már váltott, inkább szeretne hangszereket kapni. Zongorát, xilofont, dobot. De azért a távirányításos autót nem hagyta ki. Meg kijutós játék, amit Ági néninél látott, mert az csúcsszuper szerinte.

Ja, voltam pszichiáterdokinéninél. Ahogy Hofi mondta: - Orvosok is na.... Fúj, orvosok!... A sebész az igen! Az azt mondja levágtam.  Tényleg.  Szóval bementem dokinénihez. Aki 10 perc után kiírt egy antidepi gyógyszert és közölte egy hónap múlva menjek vissza. Na....... Neeeemmmmmm......... Én aztán nem veszek be semmilyen dilibogyót. Az olyan, mint, a drog, lejönni róla nem lehet. Ráadásul az első három hónap még rosszabb lehet, mint az eredeti állapot. Hát, köszönöm, én ebből  nem kérek. Azért annyira szerintem nem vészes a helyzet. Inkább járok pszichológushoz, bár január 11-re kaptam időpontot. Azt se most van. De, ha már ennyi ideig kibírtam, ez a két hónap csak nem fog ki rajtam. 

Ja, és önkéntesként jelentkeztem a fejlesztő Ági nénihez segíteni. Fejlesztő játszóházat szeretne létrehozni, és beszéltük, hogy elmennék-e gyerekvigyázónak hozzá. Mondtam, hogy szívesen besegítek, legalább addig sem otthon ülök, hanem valami hasznos dologgal elfoglalom magamat. Dani is kapott az alkalmon, mert, legalább jöhetne akkor játszani a többi gyerekkel.

Jelentkezem, ha történik valami........... :)

1 megjegyzés:

  1. Drága Duma! Ennyi tennivaló mellett nem is lehetsz depis! Ezekből fogsz erőt meríteni egészen biztos. Azért hidd el, van az a pont, amikor kell a dilibogyó segítség, de nem mindig és állandóan, ez igaz! Amit én kaptam, az nem okoz függőséget, "le lehet jönni róla", viszont legalább 3 hét volt mindig, mire érezhető volt a hatása ("mindig" - 2 alkalom, sok éves különbséggel) Szóval fel a fejjel, és hajrá! :)

    VálaszTörlés