2012-02-27

Nos..... Fél éjszakát ébren töltöttem. No, sajnos nem egy jó könyv társaságában. Dani lázát próbáltam levinni, és sikerrel jártam. Legalábbis reggelig. Szóval az úgy volt, hogy tegnap délután kimentünk sétálni egyet, mondván szép az idő, egy kis friss levegő meg nem árt. Mikor hazaértünk jó fél órára rá panaszkodott, hogy nagyon ég a szeme. Mérem a lázát, háááát van. Fél algopirin után sem nagyon akarózott neki lemenni nagyon. El kezdtem kutatni más lázcsillapító után. Találtam is pár szem Nurofen rágótablettát Dani gyógyszerei között, örültem neki nagyon. El kezdtem számolni, hogy hány órakor keltsem majd fel, mert aztán este 8-kor bealudt a drágám. Nem akartam villanyt oltani, a sólámpa fényénél meg nem igazán jó könyvet olvasni, mert nem látok, így kénytelen voltam a Való Világ dögunalmas fináléját megnézni (na, jó, bevallom Atisnak "drukkoltam"). Közben fél óránként keltettem Danit, hogy igyon pár kortyot, és lázat mérjek. Szerencsére simán visszaaludt mindegyik akció után. 

Aztán hirtelen elkezdett gyorsan lélegezni, na akkor már tudtam, hogy ez jót nem jelent, magas lázzal fogok én még ma remélem nem szélmalomharcot vívni. Röpke fél óra alatt felment a láza 39,5-re, na, mondom ennek a fele sem tréfa. Nurofent beadtam neki, ivott pár kortyot, vizeztem pici törülközőket azt tekertem a kezére és a lábára, meg a fejére is jutott egy. Így sikerült egy óra alatt levinnem 37,5-re. Ekkor dőltem ki és reggelig egészen jó volt. Aztán reggel ébredés után szintén nagyon hirtelen ment fel a láza 39-re. Na, ennyit a suliról, bementem, lemondtam a heti kajáját (ami egyébként ingyen járna neki, sőt, haza is hozhatnám, nademindegy).

Délbe lementünk a doktornénihez, hát ennyi beteg lurkót még nem láttam ez alatt a 4,5 év alatt. Mindegyik influenzával küszködött, csatlakoztunk a társasághoz, hisz ennél betegebb már úgy sem lehetnek. Na, de.... Oké, hogy 1 órát vártunk, hisz sokan voltak ma. De bezárt a gyógyszertár, pedig meg szokta várni a gyerekorvosi rendelés végét. Felszisszentem, és ha a gyereknek valami nagyon fontos gyógyszer kellett volna? Akkor hova a bánatba mentem volna? Nem csak én, hanem bármelyik szülő? És mondom, még jöttek utánunk.

Mikor bementem a suliba Dani leckéjéért, láttam a megnyirbált osztálytermet. Ma már hatan hiányoztak, pedig 1-1 gyerek szokott csak betegség miatt otthon lenni. Szerintem nemsokára a fél osztály fog hiányozni. Hiába no, jött ez az enyhe idő, és bacik és a vírusok nagyon éhesek lettek. Hát azért én elgondolkodtam. Mindenki várja a tavaszt. Én inkább fizetnék még pár ezer forint pluszfűtést, mert a gyógyszer drágább. Sokkal drágább.

Ja, és jött mosógépszerelőbácsi. És potom 3ezer forintot kért. Mert, hogy ugye nálunk mama a mosásfelelős, ha nem ő végezheti a feladatot, akkor ezt személyes sértésnek veszi és egész képes duzzogni miatta. Én hiába mondtam neki, hogy ő csinál valamit rosszul, nekem nem hitt. Na, hát szerelőbácsi elmondta, hogy igen, nyugodtan tessék megtömni a gépet, nem kell pár darabbal állandóan meghinteni, mert úgy nem lehet spórolni. Se vízzel, se árammal. Plusz a dob is csak dobálózik magába és így hamarabb elromolhat, mint, ha teli lenne ruhával És grátiszba megcsinálta a hűtőgépet, aminek szintén nem volt semmi baja, csak egy lukat kellett kitisztítani, ahol a felesleges víz elpárolog.

Na, hát aránylag heppiend a mai nap vége.